Oroszország. A világ legnagyobb országa. Sokan félreértik, még többen rettegnek tőle. Az elmúlt évszázad során az orosz történelem egyet jelentett az orosz titkosszolgálatok történelmével. A szakszolgálatokat a szovjet állam az ellentétes nézetek eltiprására használta fel. Milliók szenvedtek a kezeik között. Tömeges kivégzések, titkos háborúk, államcsínyek, az atombombát Amerikából ellopni képes kémek, hackertámadással és mérgezéssel kapcsolatos botrányok. Ezek mind egyet jelentenek a világon valaha létezett legkülönlegesebb és legveszélyesebb biztonsági hálózattal, a KGB-vel, melynek története egy forradalommal kezdődött.
A bolsevikok hatalomátvételét követően Lenin ideiglenes intézkedéssel titkosrendőrséget hozott létre. Az Összoroszországi Különleges Bizottság, rövid nevén CSEKA az ellenforradalmi szervezkedések és szabotázsok kiszűrésére alakult.
Az elnevezés azóta több alkalommal változott, volt OGPU, NKVD, MGB, KGB és legújabban FSzB, de az ott dolgozó ügynökök a mai napig csekistának mondják magukat. A csekistáktól azt várták el, hogy lecsapjanak mindazokra, akik szembe fordultak az állam akaratával.

A titkosrendőrség első főnöke egy katolikus lengyel arisztokrata fia, Féliksz Dzerzsinszkij lett, aki hamar kiérdemelte a Vaskezű Féliksz nevet. Dzerzsinszkij katolikus családból származott, és sokáig pap akart lenni, de anyja és a nagybátyja lebeszélte erről a tervéről, mert túlságosan kedvelte a nőket ahhoz, hogy kövesse a papi életformát. Ő azonban nem fordult el a katolikus hittől. A tökéletes titkosügynöknek – szerinte – a jezsuita szerzetesek erényeit kell követnie. Egyszerre volt a társadalom része és kívülálló, rendkívül szigorú erkölcsi érzékkel. Ő volt az, aki meggyőzte Lenint arról, hogy mindenütt szabotőrök dolgoznak, ezért az elrendelte a tisztogatást. Kitört a polgárháború, melyben 1918 és ’20 között a CSEKA több mint 100.000 emberrel végzett. Ez volt a hírhedt vörös terror időszaka.
A válogatás nélküli erőszak idején a Lubjanka (a szervezet moszkvai központja) alagsorában lőtték halomra az embereket, falvakat égettek porig. Elítélteket raktak hajóra, azt elsüllyesztették, és figyelték, ahogy mindenki megfullad. Fogolytáborokban éheztették halálra a rabokat. Dzerzsinszkij, akiből majdnem pap lett, immár tömeggyilkosságokra adott parancsot. És ez még csak a kezdet volt…

A borzalmak azonban a spanyol lakosokat sem kerülték el. Francisco Francot az európai történelem egyik legbrutálisabb diktátoraként tartják számon, Spanyolország máig magán viseli zsarnokságának nyomait. A Generalissimo személyét azonban máig rejtélyek övezik. A Franco-diktatúra című sorozat készítői nyomozásba kezdtek, hogy feltárják Franco tábornok mintegy 40 évig tartó uralmának titkait.

1936-ban -vagyis kezdetekben- Spanyolország politikai zűrzavara remek esélyt kínált Franco tábornoknak, aki államcsínyt hajtott végre, és ezzel véres polgárháborút robbantott ki. Katonái – a náci Németország segítségével – erőszakkal szerezték meg a hatalmat. Hitler légiereje, a Luftwaffe spanyol földön készült föl a közelgő világháborúra.
A belharc megszűnése után Franco államfőnek nyilvánította magát. Neki senki sem mert ellentmondani, csak vérmes természetű felesége, aki végül túl is élte őt.

De mégis mit tudunk ma Francisco Franco rezsimjéről? Az elmúlt tíz év kutatási eredményeit nézve úgy tűnik, igen keveset. A sorozat azonban egészen új megvilágításba helyezi Spanyolország elfeledett diktatúráját.

Vetítési időpontok a Spektrumon:
A Franco-diktatúra – június 13-16. 21:00 órakor
KGB története – június 14-16. 22.05 órakor

Műsorinfó: Spektrum